Mi a félelem? Gondolkoztál már rajta valaha?
Miért és mitől félünk?
Elveszítünk valaki számunkra fontosat? Nem érünk időben a munkahelyre? A gyerekkel valami baj lesz amikor nem látom?
Veszteség ként éljük meg ha valami számunkra fontos célt nem sikerül elérni. Pedig az élet pont azért nem adja meg a vágyunkat, mert valami sokkal fontosabbat ad ezáltal.
Hiszen kölcsön kaptuk az itteni időnket. És ahelyett ha a gondokra és a félelmekre fókuszálnánk meg is élhetnénk az élet minden egyes mozzanatát.
Történt ami történt.
Én személy szerint azt gondolom, hogy nem veszíthetjük el azt ami nem is volt a miénk, mivel isten amit nekünk szánt azt senki el nem veheti tőlünk.
Ebben a vonzatban azt gondolom, hogy valóban az aggódás és félelem csak felesleges időpocsékolás. De akkor mégis miért van az emberben ennyi kétely és aggódás?
Az egó-nk arra kondicionálódott már egészen kisgyerek korunktól kezdve, hogy a céljainkat ha elérjük akkor jutalmat kapunk. És a legtöbb célunkat ilyen formában másoktól kaptuk. Szülőktől, rokonoktól, tanároktól, munkahelről és még sorolhatnám.
Fogalmaztál meg magadnak olyan célt amit tényleg te találtál magadnak? Ahol tudod hogy ha eléred, ha nem minden féleképp nyertél? Az ilyen célok sikerülnek többnyire, mert félelem nélkül teljesíthetők.