Az élet sokszor a számunkra láthatatlan dolgokat a szemünk elé dobja. Csak azért, hogy esélyt kapjunk arra, hogy észrevegyük.
Ezek ajándékok az univerzumtól. A sorsunktól. A karmától.
Vágyunk valamire amit igazán meg sem tudunk fogalmazni. De mélyen legbelül mégis tudjuk hogy akarjuk azt a valamit.
És a kérésünket az égiek meghallgatva teljesítik. Tesztelnek minket hogy képesek vagyunk meglátni és megragadni az alkalmat.
Hogy amit kértünk azt megkapjuk és elvesszük.
De mi is ez? A mindennapi gondolataink? A legbelsőbb vágyaink.
Ha nem tudjuk őket formába önteni akkor a forma jön hozzánk. És magunknak kell megtölteni őket érzéssel.